A malária plazmodium életciklusa. A szúnyoginvázió és a madármalária kutatása megmutatja, hogy mivel jár a klímaváltozás
Vajna Tamás A növekvő átlaghőmérséklet a malária plazmodium életciklusa az egyenetlen csapadékeloszlás szó szerint a szúnyogok malmára hajtja a vizet.
Elsősorban ugyanis a hőmérséklet- és csapadékviszonyok szabályozzák az új populáció méretét, amely a mérsékelt égöv alatt a telet átvészelő petékből, lárvákból tavasztól kikelő és hibernálódott felnőtt egyedekből áll.
A kétszárnyú vérszívók közül több fajnak több nemzedéke is kifejlődhet egy szezon alatt, zöld tea vastagbél méregtelenítő optimális keltetőhelyekről pedig gondoskodnak az évről évre enyhébb telek, a korán kezdődő, egyre gyakrabban nyári meleggel beköszöntő tavaszok, a csendes áztató esők helyett felhőszakadások formájában lezúduló csapadék nyomán huzamosabb ideig fennmaradó felszíni pangó vizek — pocsolyák, dagonyák és nem elhanyagolható részben az ember által hátrahagyott tárgyakban, a gumiabroncsokban, csorba bilikben, hordókban kialakuló tócsák.
Betelepülők és őshonosok Az évtized elején Magyarországon is megjelentek az Aedes nemzetség nyugat-nílusiDengue- és sárgaláz kórokozóit, valamint a Zika-vírust is terjesztő fajai: az eredetileg szubtrópusi klímán tenyésző vérszívók közül a minden nyelven tigrisszúnyogként a a malária plazmodium életciklusa plazmodium életciklusa, de a hazai terminológiában ázsiai zebraszúnyognak nevezett Aedes albopictus, a koreai csípőszúnyog Aedes koreicus és az ázsiai bozótszúnyog Aedes japonicus. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ECDC adatbázisa szerint elejére az alábbi területeket hódította meg az ázsiai tigrisszúnyog: Az ázsiai zebraszúnyog tigrisszúnyog európai elterjedtsége a Pirossal jelölték azokat a területeket, ahol a faj már megtelepedett, a sárgával jelzett régiókban szezonális jelenléte bizonyított, a zöld szín a szúnyogmentes övezeteket jelzi, a szürke területekről pedig nincs adat.
Kiderült, hogy a gorilláknak köszönhetjük a gyilkos maláriát Origo Például a maláriát, körülbelül ötvenezer évvel ezelőtt. Most megtalálták a gént, amely lehetővé tette a kórokozó számára, hogy a gorilláé után az emberi vörösvérsejtekbe is beférkőzzék.
Forrás: ECDC A klímaváltozással nemcsak az invazív, de a honos vérszívó fauna életfeltételei is javulnak. A felmelegedés a gyötrő Aedes vexans és a mocsári szúnyog Mansonia richiardii populációi mellett kedvez a maláriaszúnyogok Anopheles rovarnemébe tartozó rezidens fajoknak is, mindenek előtt a foltos maláriaszúnyognak Anopheles maculipennis.
Az evolúcióbiológus-ökológus a es évektől vizsgálta, hogy miféle hatással van az éghajlat változása az egyes madárpopulációk maláriafertőzöttségének előfordulási gyakoriságára, szakszóval prevalenciájára.
Garamszegi ben a Global Change Biology folyóiratban is publikált — azóta megerősített — eredményei szerint a globális felmelegedéssel intenzívebbé vált a maláriaszúnyogok által közvetített egysejtű paraziták általi fertőzöttség — legalábbis a madarak körében.
Maláriaszúnyog akcióbanFotó: Wikipédia Madármodell Bár a több mint ismert Plasmodium faj közül csak néhány okoz megbetegedést a hüllőkben, madarakban és az emlősökben, köztük az emberben, az élősködők terjedésének mechanizmusa az egyik kulcsa a zoonózisok állatok által terjesztett fertőző betegségek megismerésének.
- Malária – Wikipédia - A plazmodium paraziták életciklusa
- Kiderült, hogy a gorilláknak köszönhetjük a gyilkos maláriát Origo Például a maláriát, körülbelül ötvenezer évvel ezelőtt.
- Index - Tudomány - Hatékonyabban gyógyítható a malária
Ezért is tekinti a nemzetközi epidemiológiai szakirodalom a madármaláriát az évente akár félmilliárd embert is megbetegítő, átlagosan évi 1 millió halálos áldozattal járó maláriás váltóláz járványtani és ökológiai modelljének.
A diseases ecology összefoglaló címszó alatt zajló kutatások a fertőző betegségek ökológiai hátterét igyekeznek feltárni úgy, hogy együtt vizsgálják kórokozók, a terjesztésükért felelős vektor- és a gazdaszervezetek tér- és időbeli előfordulását a környezeti tényezők viszonyrendszerében.
Tudni kell, hogy a malária kórokozójának a rovar csak közti gazdája.
Kiderült, hogy a gorilláknak köszönhetjük a gyilkos maláriát
Élete során a parazita a madár, illetve a gerinces szervezetében fejlődik, különböző fejlődési fázisaiban juthat be, illetve ki onnan, de csakis valamelyik szúnyogfaj nőstényében képes kellően felszaporodni ahhoz, hogy megfertőzhesse a következő áldozatot. Ezt az összetett, több szereplős folyamatot alapvetően befolyásolják a környezeti hatások.
- A felszívott sejtek melozoid sejtek először egy ivaros szaporodási folyamaton mennek át gametogóniamely során mikro- és makro gaméták keletkeznek.
- Trichomonas urogenitális r.
Garamszegi a már idézett kutatásában több ezer madárfaj populációjának maláriafertőzöttségi adatsorait több évtizedre visszamenőleg vizsgálva arra jutott, hogy a felmelegedés nem csak a vektor szerepet betöltő rovarok elterjedését támogatja, de a Plasmodium-fajok prevalenciájának növekedését is stimulálja. A magyar kutató szerint a fertőzési arány közvetlen összefüggést mutat a hőmérsékleti anomáliákkal, a globális felmelegedés hatására pedig egyértelmű a paraziták növekvő jelenléte a madárállományokban.
A magyar kutató szerint ez a növekedési tendencia az európai és az afrikai populációkban bizonyult a legintenzívebbnek. Vektorveszély A vérszívók terjedését támogató klímaváltozással az általuk közvetített betegségek előfordulása is gyakoribbá válhat, bár ahhoz, hogy az től maláriamentessé nyilvánított Magyarországon újra kitörjön egy járvány, a közegészségügynek és az általános higiénés viszonyoknak a Az ECDC adatbázisa szerint elején az alábbi helyeken tenyészett a korábbi európai maláriajárványokért felelőssé tett vektor, a foltos maláriaszúnyog.
A vörössel a foltos maláriaszúnyogok által lakott, az okkersárgával a fajtól mentes területek, a szürkével jelzett réigiókról nincs adat.
