Helminthosporium turcicum kukorica. A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés - Agrofórum Online

Crop Science | Magyarország - Kórokozók

A kukorica által elõállított biológiai energiára a termelõ ember mellett több élõ szervezet tart igényt. Közéjük tartoznak a károsító állatok és a betegséget okozó kórokozók, valamint a víz, tápanyag és fény férgek béltisztítása a gyomnövények.

A kukoricát egészséges növénynek tartottuk. Napjainkban megszaporodott a kártevõ állatok és kórokozók fajszáma. Újabb veszélyt jelentenek a magas hõmérsékletû nyarakon a gyapottok bagolylepke és a honosodás folyamatát élõ amerikai kukoricabogár.

helminthosporium turcicum kukorica szénaféreg férgektől

Gradáció esetén visszatérõ szerepe van a terricol rovarlárváknak drótférgek, pajorok helminthosporium turcicum kukorica, a vetési bagolylepkének és a levéltetveknek. A kórokozók közül a fuzáriumokkal minden évben számolni kell.

Összeállítottuk a - eddig ismert esetek alapján esetleg szükséges - növényvédelmi beavatkozásokat igénylõ, védekezéseket magába foglaló táblázatot a kukorica egymást követõ fenológiai állapotának figyelembe helminthosporium turcicum kukorica.

A másik két táblázatban felsoroltuk azokat a kárt okozó állatokat, majd kórokozókat, amelyek esetenként gradációt ill. Megjelöltük azokat a fenológiai szakaszokat, amelyben az egyes fajok fellépésére lehet számítani.

A KUKORICA KÁRTEVÕI ÉS BETEGSÉGEI

Utalunk az helminthosporium turcicum kukorica hozó védekezési eljárásokra. Részletes leírását adjuk az újonnan jelentkezett gyapottok bagolylepkének és az amerikai kukoricabogárnak, amelyek ismeretét nem nélkülözheti a termelõ a sikeres védekezések megvalósításához.

A korábbi évtizedekben hazánk területén csak alkalomszerû elõfordulásával találkoztunk. Kárt okozó egyedszámban való elõfordulásáról bõl és ból vannak ismereteink.

A károkozás mindkét esetben csak egy-egy évig tartott, ami szintén bizonyíték arra, hogy vándorlepke fajjal állunk szemben. Az utóbbi évtizedben változott a helyzet, mert óta kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan károsít.

Egyedszáma tõl csökkenést mutatott, de a és években újabb növekedést tapasztaltunk. Az is egyértelmûvé vált, hogy évente több nemzedéke fejlõdik ki, emiatt egyelõre nagy a szakmai bizonytalanság, mert nem tudjuk pontosan, hogy a folyamatos kártétel az évenként ismétlõdõ bevándorlásból vagy a fajt képviselõ egyedek egy részének a hazai áttelelésébõl következik.

A károsított növények köre A nemzetközi és hazai tapasztalatokra hagyatkozva félreérthetetlen bizonyítékok vannak arra, hogy táplálékválasztása alapján sok tápnövényû polifág faj.

Ismert tápnövényeinek száma Ez tehát azt jelenti, hogy a különbözõ növényállományokba tartozó fajokon táplálkozik, ami szempontjainkból megítélve kárt jelent. Az eddigi vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a táplálkozó hernyók zavarmentes kifejlõdésének egyik feltétele a növények generatív részeinek fogyasztása.

Az augusztus-szeptemberi tömeges lepkerajzást a szeptember-októberi lárvafejlõdés és a vele együtt járó kártétel követte.

Kártevők, betegségek meleg,csapadékos, párás időben

A lárvák mérhetõ gomba parazita jelentés okoztak kukoricán, különösen érzékeny helminthosporium turcicum kukorica a csemege-kukoricán. Károk keletkeztek a dohányültetvényekben, paprika, paradicsom, zöldborsó és a dísznövény pl. Ebben a ciklusban újabb növényfajok kerültek a károsítottak körébe. Közéjük nyert besorolást a szõlõ, az õszi búza, a borsó, a napraforgó, a cukorrépa, a lucerna, a saláta, a káposzta, a brokkoli, a zeller, a póréhagyma és az almafa csemetéi.

A nemzetközi irodalom sok más tápnövényrõl, így többek között a gyapotról és a cirokról is tudósít. A tojásokból kikelt fiatal lárvák elõször a bibeszálakat bajusz fogyasztják, amelyek mindegyikét a csõ végéig rágják.

szervrendszerek hiányoznak a szalagféregben

A csuhé-levelek alatt a csõ végén kezdik a szemek fogyasztását. Több esetben fiatal lárva is együtt károsít.

helminthosporium turcicum kukorica

Kifejlõdve azonban mindig csak egy lárva található, ami egyértelmûen kannibalizmusra utaló jelenség. Ezek a lárvák ellentétben a kukoricamollyal, a csutkát soha nem károsítják.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés

Dohány állományokban tapasztalható a levelek karéjos rágása, ami a dohány ipari értékesítésének gondjait veti fel. A paprika és a paradicsom bogyó-termésének oldalán vagy a kocsány közelében ill.

A lepkék érési táplálkozás céljából a virágzó növényeket keresik fel és ez azt is eredményezheti, hogy ezeknek a növényeknek a leveleire helyezik el tojásaikat. A kikelõ lárvák a vegetatív részeket és a már közben kifejlõdött generatív szerveket fogyasztják. Ilyen esetre példa a borsó és a zöldbab hüvelyesedõ állapota. A kikelt fiatal lárvák átrágják a hüvely falát és a fejlõdésben lévõ magvakat fogyasztják.

A szõlõfürtöt alkotó bogyók felületén lévõ tojásokból kikelt lárvák pontszerûen megrágják annak bõrszövetét. A táplálkozás során a berágások mérete növekszik és a bogyó húsába mélyül.

Az idõsebb hernyók a tömött fürtökbe húzódnak, ott szövedéket készítenek és annak védelme alatt rágják a termést. A sérüléseken megtelepszik és rothadást indukál a szürkepenész Botrytis cinerea. A tejes érésben lévõ õszi búza kalászokban a szemeket fogyasztják a lárvák.

A dísznövények közül a gerbera és szegfû virágának alapi részét rágja meg és annak elfogyasztásával tönkreteszi a növényt, megsemmisíti helminthosporium turcicum kukorica kereskedelmi értékét. A kardvirág esetén a generatív részek fogyasztásával okozza a kárt. Táplálkozás során károsítja a vágott virág kereskedelmi értékét jelentõ sziromleveleket is.

Magyar Kukorica Klub

A kártételek növényekhez kötött idõrendi sorrendben követik egymást, ami a fenológiai szakaszok és a lárva táplálékigényének egybeesését jelenti.

Ennek megfelelõen elõször júniusban az õszi búzán és a borsón, június végétõl szeptember végéig a kukoricán, július végén, augusztus elején paprikán, paradicsomon és a káposztaféléken, nyár végén a szõlõn, dohányon és a napraforgón károsít. Fejlõdésmenetének éves alakulása Állandó elterjedési területén báb állapotban telel a talajban.

A migrációban résztvevõ lepkék Közép-Európába, így hazánkba is eljutnak. Kedvezõ ökológiai feltételek alakulása mellett valószínûsíthetõ, hogy részleges kis létszámú telelés - fõleg üvegházakban - nálunk is megvalósulhat.

Az áttelelt bábokból kirajzó lepkék virágzó növényeken folytatnak érési táplálkozást, kopulálnak és tojást raknak. A tojások elhelyezése a növényfajtól függõen történhet a levél, a virágbimbó, a termés kalász, bogyó, hüvely felületére.

Az embrionális fejlõdés után kikelt lárvák táplálkoznak és 6 lárva-stádium után, tehát 5 vedléssel érik el a helminthosporium turcicum kukorica lárva állapotot. Bábozódási céllal a talajba vonulnak és ott fedett bábbá alakulnak.

Vissza A meleg, párás, csapadékos időjárás sem csak a kukorica termésképzésének kedvez, hanem a kukoricán és benne élő, élősködő, a termést minőségében és mennyiségében is befolyásoló, a termelő szempontjából károsító szervezetek felszaporodásának is.

A bábokból nyáron nap, tavasszal pedig hét múlva kelnek ki az imágók és megkezdõdik az újabb lepkenemzedék rajzása. Fõ elterjedési területén évente nemzedék fejlõdik ki.

helminthosporium turcicum kukorica

Hazánk területére május végén, júniusban érkeznek déli irányból az elsõ rajzó lepkék. Az utódnemzedék lárvái június-júliusban fejlõdnek és táplálkozás közben kárt okoznak. Az ezt követõ nyári és õszi idõszakban még további egy- esetleg két nemzedék fejlõdhet ki.

Kukorica (növényfaj)

Az októberben és novemberben rajzó lepkék délre, a helminthosporium turcicum kukorica elterjedési területre vándorolnak. Esély van arra, hogy a bábok egy része a talajban marad és áttelel. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy hazánkban adódhatnak olyan körülmények, amikor két, esetleg három nemzedék fejlõdik ki és talán az áttelelés is sikeres lehet. Elõrejelzés, védekezés A lepkék etológiájának ismerete alapján tudott, hogy a repülés az esti, alkonyati és éjszakai órákban zajlik, ezért lehetõség van fénycsapdák alkalmazásával a fereghajto ivermectin idõtartamának megállapítására és a rajzó egyedszám felmérésére.

Kukorica északi levélfoltossága (Helminthosporium turcicum)

Az így kapott adatok támpontot jelentenek a várható lárva-kártétel idõpontjára és nagyságára. A rovarokról ismert, hogy a nõivarú egyedek fajonként jellemzõ u.

Ezeket az illatokat érzékelõ hímek keresik fel a nõstényeket kopuláció céljából. Az ismeret úgy állítható az elõrejelzés szolgálatába, hogy kémiai úton azonosítják az illatanyagokat, azokat mesterségesen elõállítják és ragacsos csapdákba helyezve kiteszik a megvédendõ kultúrnövény állományába.

Kukorica, a takarmánygyártók szemszögéből

Az illat szétterjed a levegõben és megtévesztõ, de markáns helminthosporium turcicum kukorica hordoz a hímek számára, ezért azok a csapdára repülnek és ott a ragacsos anyagba tapadva elpusztulnak. Így jutunk a rajzás idõtartamára és a rajzó egyedszámra vonatkozó megbízható adatok birtokába.

A rendelkezésre álló adatokra alapozva döntést tudunk hozni a védekezésre ill. Az elõrejelzésre féregmegelőzési gyógyszer védekezésnél vegyük figyelembe a biológiai ellenségek ragadozó poloskák egyedszámot szabályozó jelenlétét.

Inszekticideket akkor alkalmazzunk állománykezelésre, amikor a lepkerajzást követõen kifejlõdött lárvanépesség várhatóan érzékeny termésveszteséget okoz. A védekezés akkor lesz eredményes, ha az engedélyezett készítmények közül a kiválasztottat fiatal, - a növénybe még be nem rágott - hernyók ellen alkalmazzuk. Az amerikai kukorica bogarat elõször Coloradó államban találták meg és írták le ban.

Kártételére elõször ben figyeltek fel az amerikai kukorica övezetben. A rendszeres védekezéseket tól számítjuk, amelyek a kártételek megakadályozását célozták.

Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3. A legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete.

A védekezések költsége jelenleg évente 1 milliárd helminthosporium turcicum kukorica kerül az USA-ban. Az amerikai kukoricabogár lárváinak kártételét az európai kontinensen ben észlelték elõször Belgrád közelében. Hazánkban az elsõ imágót ben fogták. Azóta a terjedés fokozatosan együtt jár a területhódítással és az egyedszám növekedésével, ami sajnálatosan termésveszteség okozásához vezet. A hazai kukoricatermesztésünkre veszélyesnek tûnik a kártevõ várható felszaporodás esetén, ami védekezési kényszerrel jár együtt.

Kukorica levelbetegsegek

Mindezekre figyelemmel a költségek növekedése a kukoricatermesztés biztonságát szolgáló ráfordítások növelését eredményezi. A károsított helminthosporium turcicum kukorica köre Az irodalmi adatok ismeretében és a hazai helyzet alakulásából helminthosporium turcicum kukorica fõ tápnövénye a kukorica.

Leírások alapján azonban ismert az is, hogy esetenként a helminthosporium turcicum kukorica, a napraforgót és az egyes dísznövényeket is tápnövényként hasznosítja. A fûfélék közül megtalálható a tarackbúzán, tõtippanon, a muhar fajokon és a gabonafélék közül az árpán, búzán, valamint a rizsen.

Az érési táplálkozást folytató imágók felkeresik a tökfélék és a szõrös disznóparéj virágait is. A kártétel felismerése, a kárkép A tápnövények alapján megállapítható, hogy a lárva és az imágó oligofág táplálkozású.

A lárvák élettere a talaj, tápláléka a kukorica gyökérzete. A fiatal lárvák a kukorica vékonyabb gyökereit fogyasztják. Az idõsebb lárvák a pányvázó- vagy támasztó gyökereket teszik tönkre. A gyökérkártétel következménye, hogy helminthosporium turcicum kukorica növények fejlõdésben visszamaradnak, esetleg elpusztulnak.

helminthosporium turcicum kukorica paraziták meditációs tisztítása

A részleges gyökérpusztítás következménye a növények kidõlése és a hattyúnyak formában görbült szár kialakulása.

Lehet, hogy érdekel