Paraziták szilvatojásokon az ágak,

Kertészeti kórokozók és kártevők

A kajszi kártevői A levéltetvek közül a hamvas őszibarack-levéltetű Hyalopterus amygdali és a zöld őszibarack-levéltetű Myzus persicae esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük nincs szükség külön védekezésre.

Bronzbogár Perotis lugubris Lárvája a fa gyökerében rág, az imágó pedig a hajtásokat rágja meg. Hazánk hegyvidékein helyi kártevő.

paraziták szilvatojásokon az ágak

Eszelények Paraziták szilvatojásokon az ágak A bíborszínű eszelény Rhynchites bacchus tavasszal a rügyeket rágja, majd tojásrakás után átrágja a tojást tartalmazó fiatal gyümölcs kocsányát.

Levélbarkók Phyllobius spp.

10 GYILKOS PARAZITA, amikhez képest a horrorfilmek gyerekmesék

Rendszeresen megrágják a kajszifák hajtásvégein lévő leveleket. Közülük a közönséges levélbarkó Phyllobius oblongus fordul elő leggyakrabban és legnagyobb számban.

paraziták szilvatojásokon az ágak

Zöld cserebogár és rezes cserebogár Anomala vitis, Anomala dubia Imágói alkalmanként megjelennek a kajszin, de nem okoznak számottevő kárt.

Szúbogarak Scolytidae A paraziták szilvatojásokon az ágak fákat elsősorban, mint másodlagos kártevők támadják meg. Kártételük olyan, mintha rengeteg sörét csapódott volna be a fába. Az ilyen fák pár éven belül teljesen kiszáradnak, elpusztulnak. A rügyekben és a lombon károsító molyok domináns faja a kis vörös rügymoly Recurvaria nanella kártétele érdemel még említést ebből a lepkecsaládból.

Sodrómolyok Tortricidae Több faj lepkéi is károsítanak a kajszin.

Golyvásodást okozó baktériumok[ szerkesztés ] A málna és szőlő agrobaktériumos gyökérgolyvája Agrobacterium tumefaciens A szőlő gyökerén, majd a tőke többéves részein karfiolszerű daganatok keletkeznek. A tőke egyes részei — akár az egész tőke is — fokozatosan leromlik, majd elpusztul. A málnán a gyökérnyakon vagy a gyökereken fordulhat elő.

A ligeti sodrómoly Pandemis heparana hernyói a tavaszi aszpektus leggyakoribb fajai közé tartoznak, egyaránt károsítják a paraziták szilvatojásokon az ágak részeket és a termést is.

A kerti sodrómoly Pandemis ribeana kártétele kisebb mérvű. A gyümölcsön a keleti gyümölcsmoly Laspeyresia molesta kártétele jelentősebb, mint a barackmolyé, de a kajszin okozott kártétele lényegesen kisebb, mint az őszibarackon. Rozsdabarna kisszövő A kajszi lombozatának alkalmi kártevője.

Galagonyalepke Aporia crataegi Évtizedenként egy alkalommal gradál, és a gradáció 1—2 évig tart, ilyenkor gyakran okozhat tarrágást a kajsziültetvényeken paraziták szilvatojásokon az ágak. Nagy tarkaharkály Dendrocopos major A dió nagyságú zöld kajszi magbelét fogyasztja. A termést ágvillába szorítva töri fel. Télen a lehullott és a fa alatt maradt csonthéjú magvakon folytathat hasonló táplálkozást. A kártétel mértéke elenyésző.

Közönséges levélbarkó Paraziták szilvatojásokon az ágak oblongus Tápnövénykör: a legkülönbözőbb lomblevelű fákon és cserjéken egyaránt előfordul. Leggyakrabban és legnagyobb számban a fiatal kajszifákon található, de a levélbarkók közül ez a faj fordul elő legnagyobb tömegben az idős fákon is. Kárkép: a bogarak tavasszal a fakadó rügyeket rágják, nem kímélik a növény más lágy részeit bimbó, bibe, porzó, sziromlevél sem.

Fő kártétele a hajtások csúcsi részéhez közel levő levelekre koncentrálódik.

paraziták szilvatojásokon az ágak

A leveleken eleinte csupán csipkézés látható azok szélein, később a rágás úgy elhatalmasodhat, hogy csak a vastagabb erek maradnak meg. A kártétel ritkán észlelhető a lombkorona belsejében. Elterjedés és gazdasági jelentőség: euroszibériai faj, hazánkban általánosan elterjedt.

Jelentősebb kártételére elsősorban az erdők menti ültetvényekben számíthatunk. Kártételük mértéke változó. Fejlődésmenet: egynemzedékes faj, amely imágó alakban, a földből készült bábbölcsőben telel át a talajban.

Az imágók már márciusban megjelennek, rövid megszakítással kétszer tartanak érési táplálkozást és tojásrakást, amely május közepéig elhúzódik. Levél féreg általában tojáscsomó formájában a talajba vagy a levelek fonákára rakják. A kikelő lárvák a talajban lágy szárú növények gyökereivel táplálkoznak.

Az L3 lárvastádiumot elért lárvák földgubót bábbölcsőt készítenek, amelynek belső falát váladékkal simára egyengetik.

i giardini di ninfa roma típusú emberi férgek fognak valamiféle maugham

A bábbölcsőben még az ősz folyamán bábozódnak és imágóvá alakulnak. Ökológia és előrejelzés: dombvidékeinken nagyobb mérvű kártételére számíthatunk, mint paraziták szilvatojásokon az ágak Alföldön. A populáció növekedésére a száraz, meleg időjárási periódusokban számíthatunk, ami az elterjedésével kapcsolatos ismereteinknek ellentmondani látszik. Amennyiben kopogtatóernyővel vagy számlálással ellenőrizzük az imágók szoptató férgekből félméteres ághosszon, akkor öt vagy annál kevesebb imágó esetén nem kell védekezni.

Védekezés: a védekezést a bogarak ellen kell irányítani. Ellenük jó hatású az alfametrin hatóanyagú inszekticid. Barackmoly Anarsia lineatella Tápnövény: fő tápnövényei elsősorban az őszibarack, másodsorban a kajszi.

Ezeken kívül előfordulhat még szilván, mandulán, cseresznyén és meggyen. Utóbbi növényeken csak szórványosan fordul elő, nem okoz számottevő kárt. Kárkép: az áttelelt hernyók eleinte a rügyeket károsítják, majd a cm-t meghaladó hajtásokra váltanak át.

Fontos tudnivalók a cseresznye és meggy fáiról Bálint gazda kertről, növényekről Cseresznye fereg, A cseresznyelégy elleni helyes védekezés A cseresznye és a meggy két fontos, nyár elején érő gyümölcsünk, amelynek a családok ellátásában és a piacon is nagy jelentősége van. A cseresznyelégy elleni helyes védekezés Férgek tablettáitól A cseresznyefa nagyra nő A cseresznyefajták érnek sorjában, a nagy termetű fákról szedik a gyümölcsöt és ez nem könnyű munka, hiszen javarészt létráról vagy a fák ágain egyensúlyozva kell dolgozni. Nem csoda, hogy ilyenkor gyakori a kéz-és lábtörés.

A belülről kirágott hajtások csúcsa elhervad, majd elszárad. Az elszáradt hajtás tövénél mézgacsepp látható. A hajtások belül üresek a hernyó rágása következtében. Egy hernyó élete során több hajtást is károsít db-ot. Nyáron a hernyók a csonthéjas mag megkeményedése után a gyümölcskocsány körüli részen károsítanak, ahol ürülék és mézgafolyás szennyezi a gyümölcsöt.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a barackmoly elterjedt kártevő Anglia kivételével Európa-szerte, de jelentősebb kártételére elsősorban Közép- paraziták szilvatojásokon az ágak Dél-Európában kell számítani. Honos még Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában. Behurcolták már Kanadába és az USA-ba is.

Kaliforniában érzékeny károkat okoz. Hazánkban az ország melegebb vidékein jelentősebb a kártétele. Fejlődésmenet: a barackmoly a fiatal vesszők kérge alatt vagy esetleg a rügyek belsejében rágott üregekben L3—L4-es lárvafokozatban telel át. Tavasszal az időjárási és helyi körülményektől függően nagyon vontatott a telelőhely elhagyása, ami után a rügyeket, majd a hajtásokat károsítják.

Az áttelelő nemzedék a károsítás helyén bábozódik. A kirajzó lepkék május közepe után tojásaikat főleg a gyümölcsre és a levelek fonákára, az érzugokban helyezik el. A kikelő lárvák zöme a kajszi gyümölcsében, kis hányaduk a hajtásban fejlődik ki. A következő nemzedék július közepén tojásait a gyümölcsre és az ágakra rakja.

Csonthéjas ültetvények növényvédelmi előrejelzési módszerei

A lárvák egyre inkább a gyümölcsöt károsítják. Az őszi nemzedék augusztus—szeptember nőstényei zömmel az ágakra rakják tojásaikat.

Az ültetvényben észlelt fajgazdagságot az ültetvényt körülvevő biotópok jelentősen befolyásolják.

A kikelő lárvák a kéreg alá hatolnak, ott rágnak, majd áttelelnek. Hazánkban évente három nemzedéke fejlődik, de az ország déli, meleg nyarú részein egy negyedik, csonka nemzedék is elindulhat. Ökológia és előrejelzés: tömeges elszaporodásának a száraz, meleg időjárás kedvez. Legjobban kedveli a szórvány és a házikerti gyümölcsösökben uralkodó viszonyokat.

Az előrejelzéshez izolátorba helyezve hernyókat nevelünk, amelyek rajzáscsúcsa után 10—14 nap múlva a fiatal lárvák tömeges kelése várható. Az imágók rajzásmenetét szexferomon csapdával is ellenőrizhetjük.

Kertészeti kórokozók és kártevők

A fénycsapda nem alkalmas a rajzás nyomon követésére. Az imágók rajzását 5 nap késéssel követi a szivárványfürkész imágóinak a rajzása. Védekezés: a telelésből előjövő lárvák ellen kora tavasszal a metidation hatóanyagtól várhatunk jó eredményt.

A védekezéseket lehetőleg parazitakímélő módon hajtsuk végre. Kéregmoly Enarmonia formosana Tápnövénykör: sokgazdás kártevő. Tápnövényei megközelítőleg rangsorba szedve: mandula, cseresznye, kajszi, őszibarack, meggy, szilva, ringló, körte, alma, birs, sajmeggy, borostyán és a tűztövis. Feltételezhetően a különböző élőhelyeken más és más szempontok szerint történik a gazdanövények kiválasztása.

Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár

Kárkép: a paraziták szilvatojásokon az ágak általában a 15 cm átmérőnél vastagabb fákat fertőzi. A fertőzés alulról paraziták szilvatojásokon az ágak felfelé az ág koronáig. Csonthéjas fáknál, így a kajszinál is, mézgafolyás és a törzs közelében a földre hullott ürülék árulják el a jelenlétét. Közelebbről megvizsgálva a törzseket, a kéreg felületén 1—3 mm átmérőjű, megközelítőleg 10 mm hosszú, ürülék- és rágcsálékdarabkákkal borított szövedékcsövecskéket találunk a fertőzött törzseken.

A kéreg alatt elágazó járatok láthatók. A fiatalabb fákat szekletben fergek megtámadják. Ez akkor szokott bekövetkezni, amikor a vastagabb alanyrész szabaddá válik, mert az erózió lehordja róla a földet. Elterjedés és gazdasági jelentőség: egész Európában elterjedt faj, ezenkívül megtalálható még Szibériában, a Kaukázus vidékén, a Fekete-tenger partvidékén és Algírban.

Elsősorban a hazánk déli tájain élő, idősebb gazdanövényeit veszélyezteti. A fertőzött törzsrészek 10 cm2-es felületén a kéreg alatt károsító hernyók száma 5—43 között is lehet.

Fejlődésmenet: az L3—L5 fejlődési fokozatú lárvák telelnek át a fák kérge alatt lévő járataikban.

Növényvédelem

Tavasszal az L5-ös fokozatot elért lárvák bábozódnak, a többiek tovább károsítanak és csak később bábozódnak, ezért a rajzásuk elhúzódó.

A lepkék 4—7 napig élnek. A nőstények a megjelenésük utáni negyedik naptól kezdik meg a tojások lerakását a vastag törzs sima kéregfelületeire. A kikelt fiatal hernyók repedéseken, légzőnyílásokon át hatolnak a kéreg alá.

  1. Kertészeti kórokozók és kártevők – Wikipédia
  2. Taphrina deformans őszibarack levélen A gomba az ág- és kéregrészekben micélium gombafonal segítségével telel át.
  3. Hogyan védekezzünk a cseresznyelégy és a talajlakó kártevők ellen?, Cseresznye fereg

A kürtőszerű szövedékcsövecskék a behatolás után 10—20 nap múlva jelennek meg. A károsító hernyók a fatestet sértetlenül hagyják. A kifejlődött hernyók L5 ürülékszemcsékből készített gubóban, a kéreg felszínéhez közeli részen bábozódnak.

Navigációs menü

Kirajzásuk után az elhagyott bábingek félig kilógnak a kéregből, ami rajzásra utaló jel. E kártevőknek évente két összefolyó nemzedéke él hazánkban.

paraziták szilvatojásokon az ágak

Ökológia és előrejelzés: melegigényes faj, ezért a legerősebb fertőzések elsősorban az ország déli részén vagy a hegyoldalak déli lejtőin alakulnak ki. Amennyiben időben észleljük a fertőzést amíg csak az ültetvény kis területére terjed kiakkor eredményesen védekezhetünk ellene, mert a kártevő nagyon kis távolságon belül rakja le a tojásait. A rajzás megfigyelhető szexferomon csapdákkal, valamint a letisztított kéregfelületen megjelenő bábingek folyamatos számbavételével.

Védekezés: fontos a sebek kezelése a fatörzsön és a vázágakon. A permetezéseket a tojásrakás idejére időzítsük, ami V. Felhasználható növényvédő szerek elsősorban a piretroidok, amelyet bő lével juttatunk ki a vázágakra és a fa törzsére.

Lehet, hogy érdekel