Vaddiszno fereg
A vadhúsokról
Nemrég olvastuk, hallottuk: Magyarország déli határain túl, de az országhatár közelében a sertések tömeges bélférgességét állapították meg, s ez a hazai sertésállományt és a sertéshúst fogyasztókat egyaránt veszélyezteti.
Ez a hír több szempontból is szakszerűtlen, pontatlan, következményeit illetően pedig hamis. Először tisztázni kellett volna, hogy házi- vagy vadsertésekről van szó.
Másodszor pontosítani kellett volna, hogy a bélférgesség alatt mit értenek. A közvélemény, de még az állattartók is a sertés bélférgességén a "sertésgilisztát", vagyis a sertés orsóférgességét értik, arról nem is szólva, hogy számos bélféreg létezik orsóférgek, vaddiszno fereg, galandférgek, stb.
- Gyógyszerek a kerek paraziták számára
- Féregtelenítő tabletták emberek számára
- Férgek az emberekben, hogyan lehet megszabadulni attól, ha
- Nem mentaféreg kör alakú férgek
- A gyomor bélrendszeri helminták prevalenciája
- A Trichinella nemzetségbe tartozó férgek képesek állati és emberi bélcsatornában, izomzatban is megtelepedni.
- Veszélyes lehet a disznóhús? A trichinellózis betegség
- Gombák parazitái közé tartozik
Harmadszor: a bélférgesség parazitózis, tehát nem úgy terjed, mint egy vírusos vagy baktériumos fertőző betegség. Negyedszer: a szóban forgó bélférgesség az embert csak típusú helminták a székletben ritkán érintheti, akkor is csak úgy, ha egy sor gondatlanságot vagy szabálytalanságot követ el.
A vaddisznóhús valós veszélyei Péter Anna Finom húsok vs.
Azóta kiderült, hogy a trichinellózisról van szó! Okozója a Trichinella spiralis nevű fonálféreg, melynek kifejlett alakja élősködhet az arra alkalmas gazdaállat - sertés, vaddisznó, kutya, macska, róka, borz, medve, patkány - belében, ám az igazi veszélyt nem a béltrichinella, hanem annak a gazdaállat harántcsíkolt izomzatában betokozódó lárvája, az izomtrichinella jelenti.
Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma. Egyesek csak lárvakorukban élősködnek, kifejletten szabadon élők. Ilyenek pl. Legismertebbek azonban azok a fajok, amelyek az ember vagy az ember háziállatainak parazitái. Gyakran ezek is közvetett fejlődésűek, lárváiknak különféle köztesgazdáik vannak.
Az egypatások, köztük a ló, a szarvasmarha és a madarak csak részleges fogékonysággal bírnak, ezekben az izomtrichinella nem, vagy nem mindig tud kifejlődni. Élő sertésen a trichinellózis meg vaddiszno fereg állapítható, mert igen nagy számú féregre, mintegy százezer lárvára lenne szükség ahhoz, hogy tüneteket is észleljünk. A trichinellózis nálunk sertéseknél egyébként is igen ritka, vaddisznókon gyakoribb.
A sertés természetes fertőződése majdnem mindig úgy történik, hogy a vadakkal foglalkozó emberek vadőrök, vadászok, mezőőrök, gyepmesterek az elejtett róka, nyest, borz tetemét lebőrözés után nyersen a sertések elé dobják.
Veszélyes parazitával fertőzött vaddisznó bukkant fel Baranyában
Ezek elfogyasztása után az esetlegesen bennük lévő izomtrichinella-lárvák befurakodnak a sertés bélnyárkahártyájába, itt vedlenek, s már 40 óra múlva elérik teljes fejlettségüket vaddiszno fereg férgek. Nőstényeik mm hosszúak a fertőződés után nappal nagyszámú petét raknak le a bélbolyhokban, ahonnan ezek vaddiszno fereg nyirokárammal a vérbe, onnan pedig a harántcsíkolt izmokba kerülnek.
Itt hét múlva betokozódnak, pár hónap múlva elmeszesednek, de a bennük lévő lárva akár évekig is fertőzőképes maradhat.
A tok kb. Ez csak úgy lehetséges, hogy a lárva a tokban összecsavarodott. Amint azt korábban jeleztük, a béltrichinellák állatokban észrevehető tüneteket nem okoznak legfeljebb enyhe hasmenéstde az izomtrichinellák tömeges fertőzés esetén izomgyulladást eredményeznek, ilyenkor a vérben az eosinophyl sejtek megszaporodnak. Az izomtrichinellák gyakoriság szerinti vaddiszno fereg helyei: rekeszizom, bordaközi izmok, nyelv-garatizmok, nyelőcső, rágóizom.
Az ember fertőződése csak akkor következhet be, ha a viszonyok ezt lehetővé teszik: fertőzött hús fogyasztásakor, amennyiben annak tárolása, hőkezelése sem volt megfelelő.
Emberben mindkét alak, tehát a bél-és az izomtrichinella is súlyos tüneteket okoz, utóbbi sokszor halálos kimenetelű. A béltrichinellózis tünetei: láz, hasmenés, hányás, hasi fájdalmak.
Az izomtrichinellózis tünetei: magas láz, izomfájdalmak, nyelési és légzési nehézségek, vizenyős beszűrődések a szemhéjakon és az arcon, kötőhártyagyulladás, bőrkiütés. A halál a fertőződés után hét múlva áll be a beteg toxikus, kachexiás állapotában teljes lesoványodás.
Nálunk ben mindössze két megbetegedés történt, mindkettő vaddisznóhúsból készült füstölt kolbász fogyasztása után. A közfogyasztásra kerülő sertés- vaddisznó-és lóhús trichinellózisra irányuló állatorvosi vizsgálata kötelező mikroszkópos, pepszines emésztéses vizsgálat. Amennyiben a húsvizsgálatnál a trichinellózist megállapították, az egész test kobzásra kerül elhalt trichinellák előfordulásakor is.
Az izomtrichinellák egyébként 60 oC fokon 10 perc alatt elpusztulnak oC-on nap alatt, oC-on 1 nap alatt pusztulnak eltehát megfelelő tárolással és a sütés, főzés hőmérsékletén ártalmatlanná tehetők.
A hús sózása, párolása, füstölése vaddiszno fereg hatású!
