Életem első paramotorozására készülök

Mielőtt megismertem a mostani páromat, még sohasem hallottam a paramotorokról. Amikor még az ismerkedési stádiumban voltunk, és azt állította, szabadidejében repülni szokott, azt hittem, hogy szívat.

Aztán kiderült, hogy mégse.

Ugyanis küldött fotókat, amiket az égben készített, és csodák csodájára, legalábbis nekem ez akkor egészen óriási csoda volt, nem valami mini repülőből, nem is óriási aeroplánból, hanem szabadon, a háta mögött egy óriási propellerrel, a feje felett pedig egy kifeszített ernyővel köszönt vissza a képről, miközben szelte az egeket.

Elállt a lélegzetem. Több okból is.

Először azért, mert iszonyat menőnek tartottam. Ettől pedig még helyesebbnek, mint egyébként is.

Másodszor pedig mert összeszorult a gyomrom, hiszen tudtam, hogy úgyis ki akarja majd próbáltatni velem.

Én meg még az erkélyünkről sem nézek le szívesen otthon, mert kissé tériszonyom van.

Végül aztán persze összejöttünk.

A paramotor témáját noha nagyon sokat emlegette, mindig igyekeztem elterelni, mert tudtam jól, hogy minden fiú álma, hogy a barátnője azt szeresse, amit ők is.

Volt már fociőrült barátom, akivel meccset kellett folyton nézni, és volt, aki imádta az autókat. Vele meg mindig autóban ültünk.

Igaz, a foci meg az autózás kevésbé ijesztő, mint repkedni párszáz méter magasan.

De aztán olyan régóta győzködött már, hogy beadtam a derekam.

Mire már egészen megbarátkoztatott a dologgal, úgy döntöttem, adok neki egy esélyt, de csak azért, hogy elmondhassam, hogy én ezt már kipróbáltam.

Holnap fogunk menni, és már most görcsben áll a gyomrom, ha csak rá gondolok.

Az sem segített a helyzeten, hogy megkért, hogy vegyek neki motorolajat, mert a kinézett autósboltok egyike hozzánk elég közel van.

Én meg arra gondoltam, na szép, ha az első utazásom előtt még pátyolgatni, kenegetni kell a gépet, hogy le ne zuhanjon velünk együtt.

Azon gondolkodtam aztán, vajon az autósboltokban kapható olaj ugyanolyan-e, mint ami a paramotorokhoz kell?

Persze én ehhez semmit sem értek, ezt azzal bizonyította, hogy ki is röhögött, amikor felvetettem neki a kérdést. Persze, hogy jó, mint kiderült, miután a boltban is megkérdeztem, ahol zavarba jöttem a hatalmas választéktól, a rengeteg márkától meg olajos kannáktól. De hát ugye lány vagyok, nekem szabad ilyen mechanikai témákban is oktondinak lennem. Mindennek megvan a maga előnye.

Aztán arra gondoltam, nekem ugyan mindegy, hogy autósboltokból vagy paramotoros boltokból szerzi-e be a szükséges eszközöket, csak működjön a gép arra a félórára, amíg ott is vagyok.

Szóval légyszi, szorítsatok nekem, hogy holnap minden rendben legyen.