Kényszerleszállás

Soha nem hittem, hogy valaha fogpótlásra fogok szorulni. Apukám tanított meg a fogak tisztán tartásának minden titkára. Annyira belém nevelte a napi három fogmosást és az egyszeri fogselymezést, hogy még soha csak fel sem merült bennem a lehetősége annak, hogy valaha kilyukadnak a fogaim, vagy bármi más történni fog velük.

Persze, amikor elkezdtem repülni, nem is feltételeztem, hogy a hobbim gondot okozhat e téren. Úgy gondoltam, hogy az én fogaim szentek és sérthetetlenek bármiféle megközelítésből. Aztán, több mint három év paramotorozás után sikerült kivernem az egyik fogamat leszállás közben.

Három éves tapasztalattal már gyakran jártam egyedül és hosszabb utakra repülni. Egy ilyen repülés közben történt ez is. Elég magasan jártam, amikor észre vettem, hogy valami gond van a motorommal és kényszerleszállást kellett végre hajtanom, mielőtt lezuhanok. A propeller egyre lustábban körözött, nekem meg muszáj volt valahogy lejutnom. Nagyon gyorsan haladtam a föld fele, nem figyeltem oda, hogy merre repülök, csak próbáltam minél hamarabb egészségesen földet érni. Aztán,bumm, neki repültem egy régi, lepukkant kerítés betonoszlopának. Csontom nem törött el sehol, de a rengeteg zúzódáson kívül, amit sikerült beszereznem, egy másik meglepetés fogadott. Amikor lekászálódtam a betonoszlopról és elkezdtem leellenőrizni hogy minden porcikám rendben van-e, nyelés közben valami keményet éreztem a tokromban. Megmozgattam a nyelvemet a számban, és azonnal sikerült megtudnom, hogy mi volt az, amit az imént lenyeltem: az ütéstől kiesett az egyik felső metszőfog.

fogpótlás

O jaj, nagyon be voltam ijedve. Nem is attól féltem, hogy mit kezd majd az emésztőrendszerem a fogammal, hanem hogy mit kezdek én a fogam hiányával. Mint már mondtam, imádtam őket és akkor teljesen úgy éreztem magam, mintha a büszkeségemben esett volna csorba a fogam kitörése által.

Rémesen gyorsan meg akartam oldani a problémát (jobban érdekelt még annál is, hogy mi lehetett a gond a motorral). Azonnal hívtam a húgomat, hogy segítsen az ügyben. Értem jött autóval oda, ahol földet értem, haza vitt, útközben pedig már időpontot is egyeztettünk a fogorvossal.

Négy nap múlva mentem is, hogy intézkedjünk fogügyben. Addig nem voltam hajlandó elhagyni az otthonomat, onnan dolgoztam, telefonáltam valamint e-maileztem és jóformán senki nem látott, a húgomat és néhány közeli barátomat leszámítva. Gondolom, mondanom sem kell, hogy menyit röhögtek rajta, hogy hogy nézek ki. Hiába na, ilyen egy igazi, jó kis barátság.

A fogorvos az implantátumot javasolta. Azt mondta, hogy hidat rakni amúgy sem ajánlott, mivel az károsítja az űr mellett lévő fogakat, hiszen a berakásakor le kell csiszolni őket. De így, hogy egy olyan fogról van szó, ami folyamatosan látszik, amikor beszélek vagy mosolygok, mindenképp az implantátumot ajánlotta, hiszen az olyan lesz, mintha az eredeti lenni.

Bele mentem a dologba és két nap múlva már meg is történt a beavatkozás. Örültem nagyon, amikor vége lett, mert nem bírtam volna még egy percig olyan kitekert pozícióban tartani a nyakamat és a fejemet, ami szükséges volt ahhoz, hogy jól oda férjenek a fogam helyéhez. A műtét után még elszórakoztam picit a nyelvemmel a számban: érdekes volt az érzéstelenítő hatása, olyan volt, mintha valami idegen test lenne a nyelvem a saját számban. Aztán haza mentem és percenként bámultam magam a tükörben. Láttam rajta, hogy nem az eredeti (nem ezért, mert rosszul nézett ki, vagy elütött volna bármiféle tulajdonságságban az eredeti fogaimtól) csak az eredeti, amit kiütöttünk nem volt ilyen szép. A másik, eredeti metszőfogam szép volt világ életében, arról formázta az orvos ezt az újat. így most tökéletesen szimmetrikusak voltak és mindkettő szép. Örültem neki, de igazából én voltam az egyetlen, aki észre vette a változást. Még azok sem mondták, hogy más, mint az eredeti fogam, akik tudtak róla, hogy mi történt velem és hogy implantátumot kaptam. Hát akkor még azok, akik nem is tudtak a balesetemről és annak következményeiről. Hiába, csak én voltam olyan túlbuzgó fogápoló, aki minden nap legalább kétszer megbámulta a fogait fogmosás után és milliméterre pontosan tudta, hogy hogyan néz ki az összes. Aztán alig vártam, hogy el vigyem az új fogamat az első repülésére.